Még áprilisban sikerült olcsó repülőjegyet venni június elejére a Wizzairnél "Stockholmba", ami - mint kiderült - valójában Nyköpinget jelent. Egy kicsit aggódtam is, hogy egy rét közepén akarunk-e leszállni, és vajon hol a város, vagy legalább valami nyoma... Nagyon kicsi reptér! Mivel nem vagyok nagyon otthon e vidéken, ez eléggé meglepett. Innen még előttünk állt kb. 1,5 óra buszút Stockholmig.
...
Valamivel 5 után megérkeztünk Stockholm Centralstationra, vagy más néven a Stockholm Cityre. Mivel a következő nap továbbindultunk Finnország felé, és mivel megnéztük a távolságokat, amik papíron nem tűntek szörnyűnek, úgy döntöttünk, hogy erre a napra nem veszünk bérletet, hanem gyalogolunk. Így mentünk a szállásunkra is az M/S Birger Jarl hajóra.
...
A hajónk felett egy sziklafal magasodott, amire egy lépcső vezetett fel, ahol az igazi Stockholm kezdődött. Egyszerre cuki, ódon és romantikus, idézi a letűnt békeidőket, de közben fiatalos és meglepő. Turistalátványosságnak is tökéletes, de itt élnek, esznek, kertészkednek, járnak iskolába, söröznek a városlakók is.
...
A második napunkat Stockholmban töltöttük, hiszen a komp este 19.30-kor indult Turkuba. Még mindig gyalogoltunk, és még mindig hideg volt, fújt a szél, bár délután a napon már 15-16 fok is volt, egész elviselhető.
...
Turkuban reggel 7-kor - nekünk reggel 6 - 9 fokban bizony nem láttunk semmi szépet. Semmi nem volt nyitva, és rá kellett jönnünk, hogy a buszpályaudvar nem a kikötőben van, ahogy hittük. Vagyis van ott is, de a mi buszunk nem onnan indult. Időnk ugyan rengeteg volt, de kedvünk annál kevesebb a sétához. Ráadásul az útvonaltervező egy olyan utat választott, ami alapján leginkább a szocialista Miskolc vagy Dunaújváros külvárosában éreztük magunkat.
...
Helsinkibe kettő körül érkeztünk és a kompunk megint 19.30-kor indult Tallinba, vagyis kb. 5 óránk volt. Bár féltem, hogy ez semmire sem elég, ugyanakkor azt is gondoltam, hogy Helsinki nem is érdekes. Mindkettőben csalódtam: Helsinke megint egy város, amibe beleszerettem.
...
Tallinn már a kikötőjével meglepett: gyakorlatilag a terminálig tartott a város, ahol lehet enni, vásárolni, sétálni. A régi épületeket nagyon szépen konzerválva újították fel. És bár az utcákon érezhető volt a Helsinkiben már látott szürke szocreál, sőt még inkább orosz hatású volt, és valahogy kisebb is, de nem lehetett nem észrevenni a lendületes megújulást, a korszerűség ambícióját. Itt láttuk a legizgalmasabb és talán modernségükben is ...
Mivel Turkuban nem jutottunk el építészeti múzeumba sem, így abban biztos voltam, hogy Helsinkiben nem hagyom ki Alvar Aaltoo házát. Azt viszont nem tudtuk eldönteni, hogy máshova szeretnénk-e menni, így végül nem vettünk Helsinki-kártyát. Ezért sokat sétáltunk megint, bár mivel az Alvar Aalto ház a világ végén volt, oda villamosoztunk.
...
Vasárnap 6-kor ért a kompunk Stockholmba: mivel már eldöntöttük, hogy vége a gyaloglásnak, 3 napos utazási kártyát veszünk, igyekeztünk a metróhoz. Meg kell mondanom, hogy az általában elég kényelmes és jól kitalált Stockholmban, ez a metrómegálló nincs kitáblázva, egészen abszurd helyen van eldugva. És ugyan rájöttünk, hogy idefelé hosszabb, de letisztultabb útra terelt minket az útvonaltervező, nem igazán sikerül rövidítenünk, mert a célunktól egy ...
Az utolsó teljes napunkon esőre, megszokott szélre és legalább 10 fokkal alacsonyabb hőmérsékletre ébredtünk, mint előző nap volt. Ennek ellenére reggeli közben hirtelen úgy döntöttünk, hogy kimegyünk Sandhamnba, és egy negyedóra múlva ment is a busz, vagyis rohantunk a Slussenhez.
...
Bár este még nem gondoltuk, hogy csinálni fogunk valamit a kávézgatáson kívül, de időben ébredtünk, s mivel eldöntöttük, hogy a közvetlen buszjárattal megyünk a reptérre, nem kísérletezünk vonattal és helyi busszal, elég volt 12 körül indulni. Így lett még egy délelőttünk. A múzeumok közül a Modern már 10 kor kinyitott, a többi jellemzően 11-kor, ráadásul ingyenes is volt a fő gyűjteménye, plusz közel is volt, így nem volt kérdés, hogy ...
