Valamivel 5 után megérkeztünk Stockholm Centralstationra, vagy más néven a Stockholm Cityre. Mivel a következő nap továbbindultunk Finnország felé, és mivel megnéztük a távolságokat, amik papíron nem tűntek szörnyűnek, úgy döntöttünk, hogy erre a napra nem veszünk bérletet, hanem gyalogolunk. Így mentünk a szállásunkra is az M/S Birger Jarl hajóra.
Egy éjszaka kettőnknek 16.000 forint körül volt. A kabinunk ablaka a vidámparkra nézett, egyszerű szoba, kis fürdőszoba, de tiszta és kényelmes ágy. Szerintem a központtól néhány 100 méterre lakni, nagyon is megérte. Egy egyszerű svédasztalos reggeli benne volt az árban: mindennap ugyanaz: kenyér, sajt, sonka, vaj, kétféle dzsem, hideg, meleg italok. Ennyi, de ez legalább volt... Egyébként a hajó közvetlenül a fotómúzeum mellett állt.
Utunk átvezetett a bevásárló utcán, a parlamenten, az óvároson és egy kaotikus építkezésen a Slussennél. Ebben elsőre nagyon nehezen igazodtunk el, de később teljesen megszoktuk... A parton, a hidakon építettek-bontottak felüljárót-hidat metrót, és mivel itt már egy sziklafal magasodik a parton, a szintkülönbségeket alagútszerű faépítményekkel hidalták át, és nem nagyon tudtuk, hogy melyik hova vezet.
De a legnagyobb baj a hideggel volt: 12 fok, metsző szél, menet közben váltottam szandálról zoknira, tornacipőre, és vettem föl, amit tudtam... de még úgy se volt kellemes.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
